Először 1320-ban említik a települést oklevélben, amikor az Ákos nemzetség egyik ága osztozik e tájon, a birtokon. Pálfalát a Csetneki család kapja. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt élt az Ákos nemzetségben az a Pál, aki Pálfala névadója lehetett. Jóval később, a Keglevich család birtokolta a községet, s ők gondoskodtak a falu újratelepítéséről – a Rákóczi szabadságharc után. Ekkor ruszinok érkeztek Pálfalára, amelyet jelez a görög-keleti vallás is. Az 1930-as évek népszámlálási adatai szerint a lakosok 90 százaléka görög katolikus vallású.
Az 1930-as évek népszámlálási adatai szerint a lakosok 90 százaléka görög katolikus vallású. A falu görög katolikus temploma, s búcsúja messze földön híres, itt látható egyébként a könnyező kegykép, mely Szűz Máriát ábrázolja. A községbe nemcsak hazánk messzi tájairól, hanem külföldről is zarándokolnak a hívek az őszi búcsú alkalmával.
Sajópálfala Miskolctól 12 kilométerre található, napjainkban 720 lakosa van. Az infrastruktúra teljes, hiszen adott a korszerű telefonhálózat, a víz- és szennyvízcsatorna rendszer, a vezetékes gáz, s a többségében aszfaltos utak. Ezek mind a település komfortosságát biztosítják. A jövőt illetően szeretnék elérni, hogy a sok virág, fa és cserje kiültetésével egy szép kép maradjon az ide látogató vendégek emlékezetében a községről.
