Sajópálfalai Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat

Jegyzőkönyvek:

Története

Sajópálfala első névsora az 1715-évi összeírás, mely a következő neveket tartalmazza: Andreas Ramacs, Petrus Stezzo, Andreas Kerékjarto, Micheal Viszokai, Andreas Viszokai, Joannes Fekete, Andreas Orosz, Joannes Totth, A sajópálfalai könnyező kegykép tanúi 1717-ből Bilas Gergely 40 esztendős, Gróf Szirmai Tamás Pálfalvi jobbágya, egyesült orosz. Josephi János 40 esztendős, Gróf Szirmai Tamás Pálfalvi jobbágya római katolikus. Koczur Gergely 36 esztendős, Gróf Szirmai Tamás Pálfalvi jobbágya, római katolikus. Vysokay András 40 esztendős, Gróf Szirmai Tamás Pálfalvi jobbágya, egyesült görög. Csabovszky Mihály 40 esztendős Gróf Szirmai Tamás Pálfalvi jobbágya egyesült orosz templom szolgája. Vísokay Mihály 46 esztendős, Gróf Szirmai Tamás Pálfalvi jobbágya, egyesült orosz Cserny János 60 esztendős hasonlóképen, Popovják Péter 30 esztendős hasonlóképpen Rácz János 30 esztendős, Pálfalvi ,orosz zsellér. Szakács János 40 esztendős Pálfalvi jobbágy egyesült orosz.

A könnyező kegykép tanúinak névsora meghatározó a település történetében, sokan elárul a településen élők etnikai összetételéről. Láthatjuk, hogy az egyesült orosz a görögkatolikus vallásra utal és a vezetéknevek is ruszin származására vezethetők vissza. A kisebb számú római katolikus valószínűleg tót és magyar származású Jelentős volt a ruszinság aránya az 1700-as években a településen. A görögkatolikus vallás is erről árulkodik, ugyanis a vallás és etnicitás is összekapcsolódik és következtetéseket lehet belőle levonni. A nyelvi elemzések azt mutatják, hogy a sajópálfalai nyelvjárás, amelyet nem értett csak a múcsonyi és a komlóskai lakosság, a kelet-szlovákia lemkó nyelvjárás, az egykori Sáros és Zemplén megyei észkai részéről. Sajópálfala ruszin nyelve melyet már nagyon kevesen beszélnek és eltűnőben van, zempléni dialektust mutat nekünk.